Ha maradhat az Európai Bizottság élén, Ursula von der Leyen egy átfogó és ambiciózus modernizációs programba kezdene, amelynek középpontjában a végrehajtás felgyorsítása, a beruházásösztönzés és az uniós pénzügyi rendszerek reformja állna, hogy az EU felkészüljön a jövőre. A terv, amely valamennyi intézmény és tagállam együttes erőfeszítését igényli, már az újabb tagállamokkal kibővült Európai Unió működésének javítását, a geopolitikai kihívások kezelését és a demokratikus legitimitás javítását célozza a polgárok minél intenzívebb bevonásán keresztül.
Az Európai Bizottság 2025-re 199,7 milliárd eurós (mintegy 79 250 milliárd forintos) éves uniós költségvetést javasolt, amelyet a NextGenerationEU becsült 72 milliárd euróval egészít ki. A közös büdzsé célja az EU politikai prioritásainak támogatása, a zöld és digitális átmenet elősegítése, a munkahelyteremtés, valamint Európa stratégiai autonómiájának és globális szerepének megerősítése.
Az Európai Tanács rendkívüli csúcstalálkozója előtt újabb és újabb ötletek, tervkezdemények jelentek meg, hogy törnék meg Magyarországot. Az Orbán Viktor vezette kormány ugyanis egyelőre azt ígéri, hogy megvétózza az uniós költségvetés közel 100 milliárd eurós felülvizsgálatát, amely erős frusztrációt váltott ki Brüsszelben és a tagállamok egy egyre szélesebb körében. A Portfolio-nak nyilatkozó diplomaták, uniós tisztviselők szerint most már nem az EU-s intézmények a legtöbb híresztelés forrásai, hanem a többi uniós ország játszmázása vált látványossá. Forrásaink szerint a többféle, egymástól független tervekben egyetlen közös üzenet van: „elfogyott a türelem”. A bevethető opciók fájdalmasak: az Európai Tanács soros elnökségének elvétele, a források újbóli felfüggesztésére tett kísérletek, de még a közös elítélő nyilatkozat is nagyot üthet a kormányon.
A még tegnap is hangoztatott tervnek éppen az ellenkezőjébe ment bele a szerdai brüsszeli nagyköveti ülésen a magyar kormány képviselője, azaz támogatta azt, hogy az uniós költségvetésen belül nyújtsanak 2027-ig legfeljebb 17 milliárd eurónyi támogatást és legfeljebb 33 milliárd eurónyi hitelt Ukrajnának – derült ki a Tanács oldalán közzétett anyagból, ami csak a tagállamok egyhangú akaratával születhetett meg. Elképzelhető, hogy a magyar kormány az engedményért cserébe jelentős eredményt harcol ki egy másik költségvetési témában: arra tett ugyanis javaslatot az Euronews információi szerint, hogy plusz két évig legyen idő teljesíteni a helyreállítási programban vállalt célokat, hogy a pénzek ne vesszenek el.
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói egy péntek késő esti egyeztető ülésen véglegesítették az Európai Unió 2024-es költségvetéséről szóló megállapodást. Bár így eldőlt, hogy jövőre milyen célokra költhet az Európai Bizottság, de a hétéves pénzügyi keret felülvizsgálatát (MFF) még fúrja több tagállam, köztük Magyarország is. Ezen múlhat Ukrajna támogatása és a közös hitelfelvétel törlesztése is, valamint az egész EU működése a jövő évben. De a Portfolio-nak bizottsági források arról beszéltek, van terv arra, hogy a magyar kormány vétója miatt ne váljon fizetésképtelenné az EU.
Ismét a magyar kormány került a középpontban az Európai Tanácsban a csütörtöki uniós költségvetési tárgyalások előtt. Az Orbán Viktor vezette kabinet újra megvétózhatja a hétéves pénzügyi keret felülvizsgálatát, amely egyszerre biztosítaná Ukrajna EU-s támogatását, valamint nehezítené meg az uniós közös hitelfelvétel törlesztését. Mindeközben Brüsszelben nem számítanak arra, hogy az újra hatalomra kerülő Robert Fico szlovák miniszterelnök megfúrná Kijev megsegítését, de közben több tagállam is kifogásokat emelt a közös költségvetés plusz befizetései ellen.
Első hallásra meglepőnek tűnő kijelentést tett Orbán Viktor kormányfő a csütörtöki nemzetközi sajtótájékoztatón arról, hogy Magyarország a saját gazdaságának méretéhez képest többet fizet be az EU közös kasszájába, mint például a nyugati jóléti tagállamok közül Hollandia és Svédország. Leellenőriztük az adatokat és az a helyzet, hogy ez így van, mégsem célszerű csak ezt nézni.
Elkészült az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Finnország kormányának javaslata a 2021-2027-es időszak EU-s költségvetéséről, a következő EU-csúcson megtárgyalandó előterjesztés a keleti és a déli tagállamoknak kedvez, és igen kedvezőtlen Németországnak - írta hétfőn a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lap a hírportálján.
Előterjesztette szerdán az eurózóna közös költségvetésének egyik fontos eszközére az irányítási keretet az Európai Bizottság, ami azért érdekes Magyarország számára is, mert önkéntes módon az eurózónán kívüli tagállamok is "beszállhatnak" az eszközbe, de azért támadja az eszközt a magyar kormány, mert félelme szerint forrásokat von el a Magyarország számára kulcsfontosságú kohéziós politika területéről, illetve a forráselosztás képletében a fejlettségi szintet nem megfelelően vennék figyelembe.
Ha nem akartok kétsebességes Európai Uniót, márpedig én sem akarok, akkor mielőbb vezessétek be az eurót és ehhez kétféle anyagi ösztönzőt is társítunk - lényegében ezt ajánlotta fel az eurót még nem használó, jórészt keleti tagállamok számára mai beszédében Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke azonban az ösztönzőket egy olyan döntéshozatali reformon keresztül szeretné elérni, ami nagyon messzire vezet. Éppen ezért nem csak az tűnik erősen kérdésesnek, hogy a magyar kormány partner-e az egész kezdeményezésben, hanem az is bizonytalan, hogy a mostani eurózóna-tagok tetszését elnyeri a javaslat.
A tavalyi brit népszavazás és az idei holland és francia választási eredmények megváltoztatták az Európai Unióval kapcsolatos megítélésemet és megéri harcolni a még erősebb EU-ért - többek között ezeket jelentette ki egy szombati választási gyűlésen Angela Merkel német kancellár. Az EU melletti nagyon határozott kiállás időzítése nem véletlen: csütörtökön volt a közös német-francia kormányülés, amelyen fontos döntések születtek, ma vasárnap pedig Merkel fő kihívója mondja el az EU és Németország jövőjével kapcsolatos beszédét. Erről külön cikkünk:
Amint azt a hétfői brüsszeli konferencián elhangzott üzenetekből kihámoztuk: tényleg beleírta az Európai Bizottság a mai vitaindító anyagába azt, hogy akár politikai feltételekhez is hozzáköthetik 2020 után az uniós támogatások kifizetését. Ezt persze csak egy lehetőségként írták bele a papírba, ráadásul körmönfont módon, de sokkal határozottabban állt ki a felvetés mellett a mai brüsszeli sajtótájékoztatón az EU költségvetési biztosa. Az alábbiakban a 40 oldalas papírból csak néhány fontosabbnak tűnő gondolatot emelünk ki.
A most szerdai uniós biztosi ülésen többen is támogatták azt, hogy az EU jövőbeli költségvetési irányairól szóló vitaanyag tegye megfontolásra érdemesnek azt, hogy a jogállamisági kritériumokhoz kössék a kohéziós támogatások kifizethetőségét - tudta meg a Bruxinfo. Az anyag végső szövegéről a jövő hétfő-keddi nagy brüsszeli kohéziós konferencia után szerdán szavaznak, de ha bele is kerül a végső változatba ez az árukapcsolás (amit májusban a németek már felvetettek, de az Európai Bizottság elnöke ellenez), akkor is csak elvi síkon, opcióként és csak nagyon röviden fog belekerülni. Ettől ez még rendkívül fontos jelzés lehet Magyarországnak, amely egyébként is több kritikát kapott az utóbbi napokban is, részben a jogállamisági viták miatt:
Amennyiben a britek júniusban az EU-ból való kilépés mellett döntenek, akkor már menetközben csökkenhet a régiós országok 2014-2020-as ciklusra járó EU-támogatása, a nyugatiak politikai ellenszenve miatt ráadásul nagyobb mértékben, mint amit a brit kilépés önmagában indokolna - hívja fel a veszélyre a figyelmet mai átfogó elemzésében a Citi. A Brexit emellett a külkereskedelmi csatornán és a hazautalt jövedelmeken keresztül is érzékenyen érintené a kelet-közép-európai országokat, de a befektetési bank szakértői szerint közülük összességében Magyarországnak fájna leginkább ez a láncreakció. A Citi szerint a magyar kormánypártok addig bizonyára nem kérdőjeleznék meg az EU-tagság értelmét, amíg jelentős források jönnek a közös kasszából, de ha ennek kereteit átszabnák, akkor felerősödhetnek itthon az ellenséges hangok.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
